Fajtajellemzők
Feje finom vonalú, nyaka hosszú és elegáns Válla lejtős. Erőteljes test és hátsó lábak jellemzik.
Könnyen tanítható, gyors mozgású büszke ló. Leggyakrabban sportcélra használják: különösen díjugratásban eredményes, de versenyzésre és lovastusábra is alkalmas. Lovardákban oktató és hobbilóként is megállja a helyét.
Története A fajtát 1958-ban ismerték el önállóként, az első méneskönyvet 1965-ben adták ki. A fajta alapját az angol telivér, az arab és az anglo-arab fajták adják. A törzsállomány összes példányának generációkra visszamenőleg nyilván van tartva a származása, a fajta egyike azon kevés melegvérű fajtának, amelynek nagyon kevés idegen vér csörgedezik ereiben.
A méneskönyvbe jelenleg az a ló kerülhet be, akinek mindkét őse Selle Français fajtájú, illetve az, akinek az egyik őse Selle Français, a másik pedig a francia szövetség által engedélyezett fajták egyike.
A fajta kialakításában legfontosabb szerepet az angolnormann ló játszotta, melyet a Norfolki ügetőlóval, illetve angol és arab telivérrel kereszteztek. A jelenlgi állomány 90%-a visszavezethető a középkori Normann hadilóra.
Három angol telivér játszott még jelentős szerepet a fajta kialakításában: Orange Peel, Rantzau és Ultimate. Neveik az összes ma élő példány ősei között szerepelnek.
A tenyésztésbe napjainkban is bevonnak más fajtájú lovakat, miáltal egy igazi többcélú ló jött létre.
Sikerét az is mutatja, hogy a 2002-es világkupán Selle Français lófajtából volt jelen a legtöbb példány: 22 díjugratásban, 8 lovastusában jeleskedett. A francia csapat 7 érméből 5-öt ilyen lovak szereztek.
